A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt.
Három utca által határolt telken álló, U alaprajzú, kétemeletes épület, magas nyeregtetővel. Sarkain és az ÉNy-i, Rákóczi úti homlokzat közepén rizalit. Homlokzatain magas, függőleges sávozású, plasztikus lábazat. Földszintjét hullámos vonalú osztópárkány, második emeletét a falfelület függőleges tagolásához igazodóan alacsonyabb-magasabb, íves részekből álló pártázat zárja. A homlokzatokat és a tetőt Zsolnay-féle pirogránit elemek díszítik. Eredetileg kéttraktusos elrendezésű, földszinti helyiségei boltozottak, az emeletiek síkmennyezetesek. Az első emeleti, boltozott nagyteremben gazdag stukkódíszítés, kerámia elemekkel. A város költségén épült 1902-1903 között (építész: Márkus Géza, kivitelező: Mészáros János építőmester). Földszintjén üzletek, első emeletén a Kereskedelmi Kaszinó, második emeletén bérlakások kaptak helyet. 1945-1982 között a szakszervezetek székházaként működött, majd 1983-ban költözött be a képtár, melynek alapját jánoshalmi Nemes Marcell 1911-ben a városnak ajándékozott gyűjteménye képezi. 2005-től egyben a városi múzeum kiállítóhelye is.
Rákóczi úti homlokzata: fszt. 7 tengelyes, kétféle szélességű, szegmensíves záródású, osztott ablakok váltakoznak. Középső tengely rizalitban, ablakok alatt fektetett téglalap alakú pinceablakok. 1. emelet 5 tengelyes, középső tengely rizalit, 3 karéjos, különböző szélességű ablakok váltakoznak ezen a szinten. A fszt. az ablakok felső széléig sávozott, a két szint között hullámzó osztópárkány fut körbe. 2. emelet szintén 5 tengelyes, középső tengely rizalit és a tengelyekben felső sarkain ívelt, téglalap alakú, kétféle szélességű ablakok. Minden szinten a páratlan tengelyekben van a szélesebb, páros tengelyekben a keskenyebb nyílászáró. Minden tengely felett félköríves záródású oromzat, legnagyobb a rizalit felett. Az 1. és 2. emeleten az ablakok felett, mintegy szemöldökdíszként színes, szecessziós kerámiadísz.
Épület sarkai levágottak, az azon lévő nyílászárók megfelelnek a Rákóczi úti homlokzat nyílászáróinak.
Szabadság tér felőli homlokzat: fszt. 6 tengelyes, 4+1+1.
Jobbról a második tengely szegmensíves záródású kétszárnyú kapu. Egyébként az ablakok is szegmensíves záródásúak, szélességük egyforma, mindegyik alatt téglalap alakú pinceablak, 1. emelet szintén 6 tengely, 3 karéjos egyforma széles ablakok. 2. emelet szintén 6 tengely és a felső sarkain legömbölyített, téglalap alakú egyforma széles ablakok vannak a tengelyekben. Sávozás, osztópárkány mint a Rákóczi úti homlokzaton, középső 2 tengely enyhe kiülésű rizalitban, mely íves oromzatban végződik, 1. és 2. emeleti ablakok felett szecessziós, lapos kerámiadíszítés.
A tető nyergén, illetve a Rákóczi úti homlokzaton az attika falak tetején pirogránit virágdíszek.
Klapka u-i homlokzat: fszt. 3 tengelyes, 1. tengely félköríves záródású kétszárnyú kapu, másik kettő hasonló záródású ablak. 1. emeleten 2 tengely, két emeletet átfogó 1 db kétosztású, illetve 1 db háromosztású 3 karéjos ablak, felettük színes szecessziós díszítés. Osztópárkány, sávozás, pinceablakok mint a többi homlokzatnál.
Udvari homlokzaton, bejárati részen 1. emeleten függőfolyosó, erkély; függőfolyosó a második emeleten körbefut.
Az épület funkciója:
A Cifrapalota 1983 óta ad helyet a Kecskeméti Képtárnak. Három fontos gyűjteményt őriz a múzeum. Egyik a Nemes Marcell adományozta kollekció. Nemes a század elejének legnevesebb magyar műgyűjtője volt. 81 képet adományozott a városnak 1911-ben, túlnyomórészt múlt századi és kortárs magyar festők alkotásait. Ezek nagy része már akkoriban igen értékes volt: Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Czigány Dezső festményei. Nemes Marcell (aki a Szépművészeti Múzeumnak is adományozott) figyelmét Kecskemétre Iványi-Grünwald Béla hívta fel: a város tekintélyes áldozatok árán épp ekkor létesített művésztelepet, így méltónak találta az értékes gyűjtemény elhelyezésére.
A másik a Farkas István – Glücks Ferenc gyűjtemény. Glücks Ferenc budapesti pékmester volt, aki a híres festő, Farkas István fiaitól vásárolta meg az egykori Wolfner gyűjteményt. Wolfner József a Művészet című folyóirat kiadója és emellett mecénás volt. Ösztöndíjakat fizetett egyes művészeknek, akik közül a legismertebb Mednyánszky László és Nagy István volt, cserébe igényt tartott a járadék folyósítása alatti időszakban született művekre. Ennek köszönhető, hogy az ország legnagyobb Mednyánszky-gyűjteménye a Kecskeméti Képtárban látható. A Farkas–Glücks anyagnak van egy másik része, amelyben – egyebek mellett – Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő és Egry József festményei is megtalálhatók.
A harmadik és egyben legnagyobb gyűjteménye a Képtárnak a miskei Tóth Menyhért (1904–1980) életműve, amely 2000 festményből és 8000 grafikából áll.
2002-től itt rendezik meg a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále című országos képző- és iparművészeti kiállítást. A tárlatokon bemutatott alkotásokból a kiállító művészek ajándékozása által és vásárlás útján rendszeresen bővül a múzeum gyűjteménye. A kiállítások kurátora ifj. Gyergyádesz László.
2005-ben a Cifrapalotában állították ki a kunbábonyi aranyleletet, valamint a Muraközy János hagyatékából berendezték a Muraközy János-emlékszobát, amely 2015-ig volt látogatható a Cifrapalotában.
2006 nyarán a Szépművészeti Múzeum országot járó „Rejtett szépségek” c. kiállítása volt látható.
2008-ban nagyszabású Munkácsy-kiállítást szerveztek.
A 20. századi magyar festészetnek szánt második emeleti termek többségét jelenleg Tóth Menyhért művei foglalják el, a képtár válogatott műkincseit vándorkiállításra küldték.
Az "Europa Nostra Díj 2006 - Európai Unió Kulturális Örökségi Díja" pályázat zsűrije különleges elismerésben részesítette a Free Line Kft. által a Cifrapalota rekonstrukciója tárgyában, az építészeti örökség témakörében benyújtott pályaművet a kulturális örökség megőrzéséért tett értékes hozzájárulásáért. A Cifrapalota rekonstrukciójának projektje bekerült azon pályaművek közé, melyeket a Zsűri Kiemelten Ajánlott. A különleges elismerést az Europa Nostra által megküldött, és a Zsűri elnöke által aláírt dicsérő oklevél tanúsítja.
Cifrapalota épülete
Műemléki védelem alatt álló épület, az „Europa Nostra Díj” zsűrijének elismerése jelzi az egyedülálló szecessziós épület jelentőségét.