Darányi Ignác 1849. január 15-én Pesten született református köznemesi családban. Édesanyja a tassi születésű Földváry Borbála, apja Darányi Ignác ügyvéd volt.A család legidősebb gyermeke - a gazdálkodó, jogász apa nyomdokait követve - kitartó szorgalommal és céltudatossággal végezte iskoláit. 17 éves korában a tassi református templomban konfirmált, melyről az egyházközség anyakönyve is tanúbizonyságot tesz. A budai Királyi Egyetemi Főgimnáziumban 1867-ben érettségizett, majd a pesti egyetemen jog- és államtudományi ismereteket hallgatott, majd ügyvéd lett.
1881-ben Budapest II. kerületében a kormányzó Szabadelvű Párt tagjaként országgyűlési képviselővé választották. A parlament különböző szakbizottságaiban végzett munkája során kitűnt szorgalmával, hozzáértésével, ezen erényei párosultak a politizáláshoz nélkülözhetetlen higgadtsággal és a szélsőségektől mentes megbízhatósággal. Politikai pályájának jelentős állomását jelentette az 1893-as év, amikor a Szabadelvű Párt alelnökévé nevezték ki. Az 1895-ös esztendő döntő fordulatot hozott életébe, év elején a képviselőház alelnöki székét nyerte el, az év végétől pedig megbízást kapott a Földmívelésügyi Minisztérium irányítására.
Darányi Ignác két ciklusban - 1895. november 2-tõl 1903. november 3-ig és 1906. április 8-tól 1910. január 17-ig - irányította a Földmívelésügyi Minisztériumot. Közel 12 éves minisztersége alatt a mezőgazdaságban megkezdődött az intenzív irányú fejlődés, amely a modern, vetésforgón alapuló növénytermelés és a nagy produktivitásra törekvő állattartás egymást kiegészítő gazdálkodásában valósult meg. Darányi a hazai gazdasági és politikai életben meghatározó mezőgazdasági érdekképviseleti csoportokra - elsősorban az agráriusokra - támaszkodva addig nem látott mértékben megnövelte a földművelésügyi minisztérium súlyát és tárcája költségvetését, amelyet a termelés modernizálására használt fel. A minisztériumon keresztül törvényekkel és rendeletekkel - a kor államigazgatási gyakorlatától eltérően - központi irányítással hajtotta végre a fontos szőlőrekonstrukciós munkálatokat és állította belterjes pályára az állattenyésztést, egyúttal növelve annak nemzetgazdaságon belüli súlyát. A termelés modernizálásáért tett erőfeszítései során helyesen ismerte fel a tudomány és az oktatás jelentőségét.
Több tudományos kutatóintézet, ún. mezőgazdasági kísérletügyi állomás létrehozásával, a több szintű agrároktatás korszerűsítésével teremtette meg az átalakulás szellemi bázisát. Mindvégig kiemelt jelentőséget tulajdonított az ismeretek megszerzésének és átadásának. Ezért támogatta, hogy az eltérő gazdasági előképzettséggel rendelkezők mindegyike megtalálja a neki megfelelő színvonalon írott munkát, amelyek a magyarországi nemzetiségek nyelvén is megjelentek. Napjainkig egyedülálló teljesítménynek számít az a tény, hogy Darányi Ignác 12 éven át irányította a Földmívelésügyi Minisztériumot. Szívós munkájának és kitartásának köszönhette, hogy a politika irányát alapvetően meghatározó körök befogadták és általában bírta bizalmukat. Eszmerendszerét, gondolkodását a kiegyezés eredményeinek feltétlen védelme, a mezőgazdaság érdekeinek figyelembevételével megvalósuló harmonikus gazdaságfejlesztés, a magyarság gazdasági, politikai, kulturális fölényének megőrzése, továbbá a vallási türelem jellemezte. A mezőgazdaság kérdését nem szűk szakmai szempontok szerint kezelte, hanem megoldási javaslataiban figyelembe vette a társadalmi és gazdasági folyamatok egészének mozgását.
Darányi nemcsak politikusként, hanem birtokosként is ismerte a mezőgazdaságot. Birtokai: Dunaújfalun (2800 kh), Tökön (1400 kh), Tasson (700 kh) és Anyácsán (100 kh) helyezkedtek el, amelyeken korszerű gazdálkodást folytatott. A Tassi Református Egyházközségnek haláláig tiszteletbeli főgondnoka volt. Végakaratának megfelelően ma is a tassi református temető Darányi Sírkertjében nyugszik.
Darányi Ignác szellemi hagyatéka
Darányi Ignác életműve páratlan, nem csak a saját korában volt kiemelkedő, hanem manapság az utókor számára is igen fontos értékeket hordozó személyiség. Cselekvő hazaszeretete minden magyar számára példaértékű. Nem véletlenül nevezték őt nemzetgazdának.
Általában tisztelet övezi Darányit, nem osztja meg a magyarságot, mert emberi és szakmai kvalitásai mindenki számára elismerésre méltó értéket képviselnek.
A Darányi-életművet olyan kincsesbányának ismertük meg, amelyet az utóbbi évtizedekben méltatlanul elhanyagoltak. Megállapítható, hogy még az értelmiségi körökben is nagyon alacsony szintű a Darányi-ismeret.
Nevét ismertebbé a 2012-ben indult „Darányi Ignác Terv” ( Nemzeti Vidékstratégia) tette.