
A bukovinai székelyek hagyományaikat Székelyföldről víve őrizték új földjükön. 1946-47-ben Tolna, Baranya és Bács megye kiürített falvaiban telepedtek le. A csátaljai székelyek a bukovinai Istensegítsből jöttek, s hozták magukkal a bukovinai székely mintakincset. A mai napig élő hagyomány a székely varrottas készítése.
Az 1963-ban alakult Csátaljai Díszítőművészeti Szakkör nemrég ünnepelte 50 éves jubileumát. A megalakulás után a tagok házról házra jártak és kockás papírra rajzolták a mintákat. A felnövekvő nemzedék a család nőtagjaitól már kiskorától kezdve tanulhatta ezt a tudományt, ami szinte öröklés volt. (Mostanában szakköri foglalkozás keretében ismertetik meg a lányokkal ezt a fajta hímzést). Gyűjtésük során a legtöbb mintát párnavégeken találták, de volt abroszon, lepedőaljon, takargatón is. A bukovinai székelyek régebben csak fonottas (szálán varrott) hímzést ismertek és alkalmaztak. A fonottas hímzés hasonlít a keresztöltéshez, ezért sokan összetévesztik azzal.
A szálán varrott vagy fonottas hímzés leírása megtalálható Lengyel Györgyi: Keresztszemes kézimunkák című könyvében (Magyar Nők Országos Tanácsa/Kossuth Könyvkiadó 1981.) 166. oldal. A könyv elkészítéséhez gyűjtőmunkát végeztek Csátalján is. Ennek eredményeként 14 hímző asszony 34 kézimunkája szerepel a kiadványban. A hímző asszonyok közül ketten Népművészet Mestere címmel rendelkeznek.
Bukovinai székely szálán varrott hímzések
Az 50 éves Csátaljai Díszítőművészeti Szakkör tagjai a múlt század 60-as, 70-es éveiben végig járták a falu székelyek lakta házait és kutatták az eredeti székely, még fellelhető hímzéseket, motívumokat. A megörökítés nem volt egyszerű – hiszen fényképezőgép, fénymásoló hiányában – a helyszínen rajzolták le az ősi mintákat. Eredeti székely motívumokkal dolgoznak, a bukovinai székely ősi mintákat használják. Varrnak asztalterítőt, falvédőt, asztali futót, párnát, blúzt, ruhát, egyházi textíliát stb. Legkedveltebb mintáik a kakastarélyos, tányéros, csillagos, vízfolyásos, tulipános, vaskapcsos, oltáros.
Tolna és Baranya megye székelyek lakta településein inkább a szövés terjedt el. A szálán varrott hímzést szinte csak Csátalján varrják. Hosszú, fáradtságos munka egy-egy terítő, párna elkészítése – értéke felbecsülhetetlen.