Kulturális örökség Móra Ferenc írói munkássága, kiemelve az alföldi paraszti életet megörökítő műveit
Móra Ferenc író, költő, újságíró, muzeológus 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán, édesapja Móra Márton szűcsmester, édesanyja Juhász Anna kenyérsütögető asszony. Az elemi iskola elvégzése után a félegyházi gimnáziumba került. Ekkor írta első, félegyházi ihletettségű verseit tanítványához, első szerelméhez, majd későbbi menyasszonyához. A március 15-i ünnepélyekre írt versei mind kedves emlékeink. 1897-ben kitűnő eredménnyel leérettségizett, majd a budapesti egyetem bölcsészkarán tanári diplomát szerzett. Ezekben az években már jelentek meg írásai az Új Időkben és a Félegyházi Hírlapban.1902-ben kapott állást a szegedi Napló szerkesztőségében.
A Napló mellett az Én újságom c. gyermeklapnak is dolgozott 1905 és 1912 között. 1904-ben könyvtárnoki állást kapott a szegedi kultúrpalotában Tömörkény István mellett, akinek hatására régészkedni kezdett, s kiváló eredményeket ért el. 1913-ban Móra Ferenc lett a Szegedi Napló főszerkesztője, majd 1917-ben pedig ő lett a Városi Múzeum igazgatója. Új tisztségében arra törekedett, hogy a könyvtár és a múzeum mindenkié legyen. 1919. május 1-jén meg kellett válnia a Szegedi Napló főszerkesztői székétől, az újság 1922-ben meg is szűnt, írásait ezután a Szeged című lapnak adta, de szoros szálak fűzték a Világhoz, majd annak utódjához, a Magyar Hírlaphoz, ez utóbbinak haláláig a munkatársa maradt.
1920-ban jelenik meg A Kincskereső kisködmön című regénye, amely bár önálló történetekből áll, de ez mind Gergőhöz kapcsolódik, aki nem más, mint a gyermek Móra Ferenc. A Kincskereső kisködmön figyelemre méltó mű úgy is, mint Kiskunfélegyháza múltjának hiteles ábrázolása.
1922-ben a Kultúra Lapkiadó Vállalat igazgatója felkérte egy regény megírására. Ennek hatására megszületett a Négy apának egy leánya, mellyel Móra elismert, sikeres regényíró lett.
1927-ben elérkezett írói jubileumának 25. éve. Barátai arra biztatták, írjon e jeles alkalomból regényt, és megszületett az Ének a búzamezőkről, mely az egyik legjelentősebb háborúellenes regény. A mű óriás sikert aratott, megjelent angolul, németül, hollandul, finnül. Írói munkásságának 25. évfordulóján a Dugonics Társaság alelnökének választotta.
Móra országszerte megnyilvánuló népszerűségének, sikereinek hatására Kiskunfélegyháza is megmozdult. 1927. december 22-én dr. Katona János tanítóképző-intézeti igazgató beterjesztette az általa megfogalmazott – és 88 képviselőtársának aláírásával ellátott-javaslatot Móra Ferenc díszpolgárrá választására. Dr. Holló Béla polgármester összehívta a közgyűlést, melyen a képviselő-testület elsöprő többséggel Móra Ferencet díszpolgárrá választotta. A díszdiploma átadása azonban majd másfél évig elhúzódott, ugyanis a városi önkormányzat egységes párt-politikai ellenzéke fellebbezéssel akadályozta a korábbi átadást. A díszdiploma átadására végül 1929. június 9-én került sor ünnepélyes közgyűlésen. Ezen a napon került sor a Daru utcai házon történő emléktábla-avatásra is (akkor még ezt vélték a szülőháznak). Az író érzelmeiről a Díszpolgárság című írásában olvashatunk: „Mint író, ettől a várostól kaptam egyéni veretemet, innen származnak írói céljaim. Az én írásaimban félegyházi nap süt, félegyházi szél fúj, félegyházi sárgarigó fütyül.”
A harmincas évek elején fizikai ereje fogyott, 1932-ben még megírta Aranykoporsó c. nagy sikert aratott történelmi regényét, melynek első példányát díszdoktori disszertációjaként a szegedi egyetemnek ajánlotta a szerző.
1934. február 8-án hunyt el. Szeretett volna Félegyházán nyugodni. Ahogy mondta: „…csak itt lesz jó alvásom Félegyháza iránti szeretetemnek ennél jobban nem tudok kifejezést adni…” Ez a vágya nem teljesült, Szegeden helyezték örök nyugalomra.
Móra közvetlenül halála előtt rendezgette könyvvé néhány kötetét. Ezeknek megjelenését már nem érte meg. Halála után, május elején került a könyvesboltokba Móra Ferenc hátrahagyott művei díszkiadása sorozatcímmel. Ebben a sorozatban látott először napvilágot 1934-ben a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című könyv. Önéletrajzi írásait közli a kötetben a szerző, melyekből gyakran visszaköszön szülőföldje, tanítói, diák- és gyermektársai alakja, és leggyakrabban: az édesanya arcképe. Csalódásait és örömeit megörökítő életképeiben az élőbeszéd elevenségével ható szép magyar nyelvben gyönyörködhetünk.
Leveleinek egy részét a Kiskun Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részlege őrzi. Nyomtatásban megjelent regényei a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban találhatók meg.
Móra Ferenc írói munkássága, kiemelve az alföldi paraszti életet megörökítő műveit
Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részleg 6100 Kiskunfélegyháza Kossuth Lajos u. 1.
Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ 6100 Kiskunfélegyháza Szent János tér 9.
Móra Ferenc írásai irodalmi értékük mellett fontos helytörténeti emlékek, amelyekből betekintést nyerhettünk a 19. századi alföldi parasztság életébe, az írásaiban felbukkannak Móra az alföldi népi társadalom jellegzetes alakjai.