Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2019. december 11. napjáig 54 olyan megyei település van, ahol a javaslatban szereplő megyei értékek fellelhetők (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2019. december 11-ig a Bizottság összesen 250 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Alter Róbert
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: banko.agnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Szent Flórián mai követői elkötelezett hivatástudattal, testi épségüket, sokszor életüket kockáztatva védik meg polgártársaik vagyonát és életét, bátran szegülnek szembe a félelmet keltő, mindent elemésztő, rettegett elemi erővel.

Az 1860-as években Kecelen a tűzoltó teendőket még csak két községi hajdú látta el, akiknek az összes felszerelése egy úgynevezett munkafecskendő, egy fatengelyes vízszállító lajt valamint egy lajtorja és néhány vödör volt. Gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére az ország tűzoltói csatarendbe álltak, és 1870. április 14-én Kecel elöljárósága is úgy határozott, hogy megalakítják a szervezett tűzoltás önkéntes egyesületét. Magyarországon időben az elsők közötti, Bács-Kiskun megyében a legelső önkéntes tűzoltó testület a keceli.

Az első parancsnok Posgay Mór főjegyző volt, aki 12 fővel ügyelt a település tűzvédelmi biztonságára. Az első évben a rendszeres gyakorlatoknak és felkészítéseknek köszönhetően 11 tüzet fékeztek meg szakszerűen. A századfordulóra már nemcsak egyenruhával büszkélkedhettek a keceli tűzoltók, de több a tűzoltáshoz szükséges eszközt: szívó-nyomó kocsifecskendőt, vízszállító lajtot, sisakokat, baltákat és egy létrakocsit is vásároltak. 1893-ban már, mint Keceli Önkéntes Tűzoltó Egylet végezték tevékenységüket.

Az I. világháború alatt bevonult 42 önkéntes keceli tűzoltó közül huszonheten hősi halált haltak, valamint tizenketten kerültek hadifogságba. A háborús időszak alatt a felszerelés nagy része tönkrement, ezért 1921-ben Ádám Antal akkori parancsnok vezetésével ujjászervezték az egyesületet. Majd nagy erőkkel és támogatással bővítették felszerelésüket. 1950-ben már nők is beléptek az önkéntes tűzoltók közé. 1982-ben kezdődött meg az új tűzoltószertár építése, 1985-től a parancsnok Travnik János lett. A következő évtizedek a töretlen fejlődésről szóltak. Az önkéntesek csapatai rendszeresen dobogós helyen végeztek a versenyeken.

A tűzoltóság technikája egyre bővült és korszerűsödött, a mai napig követi a kor követelményeit. 1990-ben a keceli önkéntesek csatlakoztak az újraszerveződött megyei tűzoltószövetséghez. 1997. június középén megalakult az önkéntes köztestületi tűzoltóság Kecelen. 2013-ban a tűzoltóság épülete pályázati támogatással kibővült: laktanyafödémét megerősítették az emeleti irodát és raktárt pihenőkörletté alakították át.

Kecel város önkéntes tűzoltói megbízhatóan, önfeláldozóan, hősiesen és önzetlen odaadással végzik munkájukat. Tevékenységükre szükség volt a múltban, szükség van napjainkban és nagy szükség lesz a jövőben is, mert helytállásukkal életet, vagyont mentenek.

Kecel Város Önkéntes Tűzoltóságának története és tevékenysége

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
6237 Kecel, Vasút u. 56.
Kategória
kulturális örökség
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
100 éves a keceli önkéntes tűzoltótestület, Kecel községi tanács, 1970., 1-44. oldal

Kecel története és néprajza, Kecel, 1984., 1163-1164. oldal

Kecel város tűzoltó egyesületének jubileumi kiadványa – Kecel város önkéntes tűzoltósága 145., 1870-2015., 2-16. oldal
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A keceli önkéntes tűzoltóegyesület az 1870-es megalakulása óta olyan eredményeket ért el, amelyre ma is méltán lehetünk büszkék. A folyamatos szakmai felkészültség mellett a kulturális életből is kivették a részüket, amely Kecel határain is túllépett. Tevékenységük a múltban is nélkülözhetetlen volt. Napjainkban a technika fejlődésével, újabb és újabb kihívásokkal és feladatokkal kell nap, mint nap szembenézniük. Riasztáskor nincs idő a késlekedésre, hiszen emberélet múlhat pár percen is.

A közel másfél évszázados fennállása alatt a keceli tűzoltóság fogalommá vált nemcsak a helyiek szemében. Feladatköreik által, és a közösségben betöltött szerepükkel is. A tűzoltóság, a tűzoltó lét a közösség szimbóluma Kecel határain kívül is. Munkájuk, éberségük és önfeláldozásuk nélkülözhetetlen és fontos minden ember számára. Múltjuk és jelenük kimagasló teljesítményt mutat, amely méltán foglalhat helyet a megyei értékek között.

Az EGYESÜLET közel másfél évszázados története alatt – a hivatástudat megőrzése és a mikroközösség szolgálata, illetve a kulturális hozzáadott értékteremtő tevékenysége mellett Kecel területén túlra (megyei területen) is kiterjesztette tevékenységét, amelyet erősít, hogy anno a keceli tűzoltózenekart választották meg Bács-Kiskun megye hivatalos tűzoltózenekarává. A hagyományápoló EGYESÜLET nagyszámú írásos és tárgyi emlékek gyűjteményével rendelkezik, amely a Bács-Kiskun megyei egyesületek között is kiemelkedően példaértékű.

 

Kapcsolódó értékek

Bugac
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskőrös
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Gátér
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Dunapataj
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Kiskunhalas
kulturális örökség
Bács-Kiskun Megyei Értéktár