Elnöki köszöntő

 

Minden településnek, közösségnek vannak megőrzésre méltó értékei, kiemelkedő teljesítményei. Ezek felismerése, gondozása és továbbörökítése a lényege és mozgatórugója a hungarikum mozgalomnak. Az átfogó értékmentő munkának mára a közösségformáló és -összetartó, identitáserősítő hatása is megmutatkozott.

 

A Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án alkotta meg a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, amely megteremtette a nagyszabású munka törvényi kereteit.

Az alulról építkező rendszerben a háromlépcsős nemzeti értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak, a középső szintet a kiemelkedő nemzeti értékek, míg az alapot a helyi értéktárak nemzeti értékei képviselik. Ezek tartják nyilván a szűkebb közösség, egy település, tájegység, megye számára fontos értékeket.

Vannak tehát nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink, és hungarikumaink. Ez utóbbi olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, amely jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét képviseli. Ezeknek az értékeknek a jelentősége azért is felbecsülhetetlen, mert erősítik nemzeti öntudatunkat, a magyarság egyetemes összetartozását, eközben társadalmi-gazdasági átalakulást generálnak és erősítik hazánk pozitív megítélését.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti környezet és épített környezet.

Ezen honlap a Bács-Kiskun megyei kötődésű nemzeti értékeket mutatja be. Szerepelnek rajta a megyében fellelhető, illetve a megyéhez köthető hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, valamint a megyében lévő települési értéktárakba felvett értékek. Elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Duna-Tisza közén. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk, találmányok, amelyek a múltban gyökerezve hatnak jövőnkre… Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra, gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ezen honlap erre szeretné felhívni a figyelmet. Segítséget nyújtva és további lendületet adva további értékek felismeréséhez és oltalmához.

Rideg László
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke

A bizottságról

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége

Bács-Kiskun megyében 2016. szeptember 26. napjáig 79 települési önkormányzat küldött tájékoztatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke részére arról, hogy létrehoztak-e, létrehoznak-e települési értéktárat vagy sem. Eddig 68 települési önkormányzat jelezte, hogy létre kívánja hozni vagy már létre is hozta a települési értéktárat.

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottsághoz 36 települési értéktár bizottságtól érkezett javaslat, valamint 16 magánszemélytől, polgármestertől, illetve szervezettől (pl. egyesülettől, kamarától, gazdasági társaságtól). Összesen 45 településről érkeztek a javaslatok (de egyes javaslatok több települést is érintenek – pl. Balotaszállási-kelebiai dámpopuláció, gemenci gímszarvas, Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakasza).

2016. szeptember 26-ig összesen 384 javaslat érkezett a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozóan.

A Bizottság 340 javaslatról tárgyalt, de még érdemi döntés nem született valamennyi javaslatról.

A Bizottság összesen 188 értéket vett fel a megyei értéktárba.

A célunk az, hogy minél több települési önkormányzat fedezze fel a települési, megyei értéktárban rejlő lehetőségeket.

A megyei önkormányzat 10 szakmai szervezettel, intézménnyel kötött együttműködési megállapodást annak érdekében, hogy ezek a szervezetek szakvéleményükkel segítsék a megyei értéktár bizottság munkáját.

A bizottságról

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Elnök: Szántó István
Alelnök: dr. Balogh László
Lenkei Róbert
Vörösmarty Attila
Gáspár Zsolt
Hornyák Józsefné

Javaslattételi Űrlap

Javaslattételi Ürlap letöltése



Kapcsolat

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság
Cím: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.

Telefon: +36 76 513 - 813

e-mail: bankoagnes@bacskiskun.hu



megyei kötődésű
hungarikumok
kiemelt nemzeti értékek

Linkek

 

Piros Arany
Finomra aprított, pépesített állományú, pirosra érett fűszer- és pritaminpaprika, valamint konyhasó és egyéb adalékok keverékéből álló, tubusokba töltött ételízesítő krém, melyet főzéshez, szendvicsek és hidegtálak díszítéséhez használnak. Csípős és csemege (csípmentes) változatban készül. Ízfokozót nem tartalmaz, ízét az édes-, erős-ill. pritaminpaprika meghatározott arányú keverékének köszönheti.

A paprika (Capsicum annuum) a legjelentősebb magyar fűszernövény, melynek termesztése a XIX. sz. közepéig csak családi gazdaságokban folyt. A század végén a paraszti háztartásokban az őrleményen kívül darálmány formájában, sóval télire eltéve is használták már ételek, húsok ízesítésére.

Erre a hagyományra építve fejlesztette ki a "60-as évek közepén a Piros Arany ételízesítőt az Univer Product Zrt. jogelődje, az Univer ÁFÉSZ hetényegyházi konzervüzemében. Az ipari megvalósítás az alapanyagok gondos megválasztásának és feldolgozásának köszönhetően a legmagasabb minőséggel járt együtt. A tubusos Piros Arany rövid idő alatt a magyar háztartások elmaradhatatlan ételízesítője lett. Az 1965-ös indulás után 4 évvel már több, mint egymillió tubust adtak el belőle. A ma Kecskeméthez tartozó Hetényegyházán utcát neveztek el róla, mely jelzi a termék gazdasági jelentőségét és tradícióvá válását.

A termék megtalálható a Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeit tartalmazó , Hagyományok — Ízek — Régiók" (,HÍR") gyűjteményben. 2010-ben a Piros Arany és az Erős Pista az elsők között nyerte el a HÍR-védjegyet is.

A Piros Arany 2016-ban került felvételre a Hungarikumok Gyűjteményébe az agrár- és élelmiszergazdaság szakterület szerinti kategóriában.

Piros Arany

A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Kecskemét
Kategória
agrár- és élelmiszergazdaság
Értéktár
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Web
Források
Hagyományok — Ízek Régiók gyűjtemény I. kötet (könyv/CD); kiadó: VM Agrármarketing Centrum Kht., 2001.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Piros Arany a legkiválóbb minőségű, pirosra érett, kézzel csipkedett fűszerpaprikából készül. A Piros Arany ételízesítőt más paprikatermelő országokban készülő, hasonló termékektől egyedi színe és íze különbözteti meg. A termékek fűszerpaprika alapanyaga 100%-ban hazai nemesítésű, termesztésű, a kalocsai és a szegedi tájkörzetből származik. A Piros Arany ételízesítőt - Németországon, Csehországon, Lengyelországon, az Egyesült Államokon keresztül - világ közel húsz országába exportálják.

 

Kapcsolódó értékek

Kunszentmiklós
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Helvécia
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Balotaszállás, Kisszállás, Kelebia
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár
Izsák
agrár- és élelmiszergazdaság
Bács-Kiskun Megyei Értéktár