Az ország közepén, Soltvadkerten termő gyümölcsök és más növények hasznosítása ízletes és egészséges lekvárok, szörpök formájában.
Hazánk nagy folyóinak árterületén-évszázadokon keresztül megtermett a nedvességet kedvelő alma, körte, szilva, dió. Ezek az ártéri erdők a csekély törődésért bőséges terméssel látták el a lakosságot.
Tervszerűen ültetett gyümölcsösök a 16. században jöttek létre. Sok, már a középkorban is létező, település neve utal (Váralmás, Érkörtvélyes, Meggyes, Diósgyőr, Eperjes) gondozott gyümölcsösökre. A gyümölcsösöket a szabad termőterületekből, erdőkből, ligetekből alakították ki. Ezeknek a bekerített gyümölcsösöknek vadkert volt a neve, így keletkezhetett Érsek-vadkert és Soltvadkert neve is.
Az ártéri és erdei gyümölcsösök jelentősége a XIX. század közepétől csökkent, majd jelentősen vissza is esett. A gyümölcstermesztés fő területeivé a Duna-Tisza köze és a Nyírség váltak, ahova bőven termő, nemesített fajtákat telepítettek. Az almafélék mellett növekszik a kajszibarack, őszibarack, cseresznye és meggy termőterülete is. A Duna-Tisza közén a gyümölcstermesztés nagy területeken szőlővel vegyesen folyik.
Soltvadkerten a gyümölcstermesztésnek és természetesen a gyümölcsfeldolgozásnak is nagy hagyományai vannak. Ezt a hagyományt tartja fenn a Rita Házi Szörpfőzdéje is, mikor a házi kertjében termő gyümölcsök és a környék szabadon növő növényeinek levelét, virágát, gyümölcsét manufakturális gazdaságában feldolgozza.
Fő célunk hagyományos tartósító eljárással üvegbe zárni a tavasz, nyár és az ősz ízeit, ugyanakkor egészséges élelemhez juttatni az embereket.
Nincs jobb érzés, mint amikor az ember kinyit egy üveg szörpöt vagy egy lekvárt és érzi a gyógynövények, a gyümölcsök aromáját, ez által kicsit újra a tavaszt, a nyarat és az őszt.
Már a termesztés is kíméletes eljárással folyik. A gyümölcsöskertet az agrár-környezetgazdálkodási program előírásainak megfelelően műveljük, szem előtt tartva a környezettudatos gazdálkodást.
A befőzés a hagyományos, vegyszer nélküli, több nemzedéken át öröklődött módszerrel történik. Nem használunk vegyi tartósítószert Mérsékelt mennyiségű cukorral és hőkezeléssel tartósítjuk a gyümölcsöket. A cukornak tartósító és édesítő szerepe is van az eljárás során. Cukor nélkül csak a szilva rakható el. Mivel cukor csak az I. világháború után terjedt el, édes lekvárokat, forró vízzel hevítve tartósított, úgy nevezett befőtteket, csak a közelmúltban kezdtek készíteni. A mai elvárás ismét a kevés cukor felhasználása, ezért alkalmazzuk mi is a régi-régi módszereket.
Az eljárás lépései
Egészséges és érett gyümölcs-válogatás, tisztítás (palolás) - kíméletes főzés, a víztartalom elpárologtatása (ciberézés és öregítés) - állandó kavarás - tiszta üvegekbe töltés - lassú kihűlés biztosítása.
A híres szatmári szilvatermő vidékeken a főzőedény vastag öntöttvas edény vagy még inkább rézüst, melyet agyagból tapasztott katlanba helyeznek, hogy ne csak alulról kapjon meleget. A főzés elején gyengébb tüzet raknak napraforgószárból, venyigéből, rőzséből, később fával tüzelnek. Maggal együtt teszik fel főni, a mag jó ízt ad a lekvárnak. Ciberézésnek mondják, mi-kor a híg léből kiszűrik a magot és a héját. Ehhez fateknőt és cibererostát használnak. A tiszta levet ezután öregítik, vagyis besűrítik. Állandóan kavarni kell a fortyogó levet, vigyázni kell, hogy le ne égjen. A fárasztó munkát igyekeznek megkönnyíteni. Ügyes keverő lapátokat, vitorlát, lapickát és keverési mechanizmusokat találnak ki. Kanálpróbával ellenőrzik, hogy kellően besűrűsödött-e már. Ha kész, cserépedényekbe, szilkékbe, üvegekbe rakják. Ha bebőrösödött, hűvös kamrában akár több évig is eláll. Lekötözni csak a por ellen szükséges. A szatmári szilvalekvár sötét színű, keményre főzött, de még kenhető állagú, hozzáadott cukor nélkül is édes, kellemes étel. A kevésbé édes, több savat tartalmazó gyümölcsökhöz cukrot adunk a kellemesebb íz érdekében. A tartósító eljárás lépései hasonlóak. Ha kellően besűrűsödik, szárazdunsztba tesszük, azaz tiszta üvegekbe töltjük, jól lezárjuk, és meleg takarók közé tesszük, hogy lassan hűljön ki.
Hogyan vélekednek termékeimről, akik már kóstolták?
Több díjjal is elismerték az általam készített termékek minőségét Termékválasztékom és mellette a kapott elismerés, díj:
Szörpök:
Bodzavirág szörp (A Földművelésügyi Minisztérium Hagyományok Ízek Régiók "HÍR" véd-jeggyel kitüntetett terméke, nemzetközi bronzérem 2015)
Akácvirág (nemzetközi bronzérem 2015)
Hársfavirág (nemzetközi bronzérem 2015)
Rózsa
Kakukkfű
Citromfű
Menta (Nemzetközi aranyérem 2015)
Levendula (Nemzetközi aranyérem 2015)
Pitypang
Muskotályos szőlő (Cserszegi fűszeres szőlőből, Nemzetközi aranyérem 2015)
Rebarbara
Fahéjas alma
Csipkebogyó (Nemzetközi ezüstérem 2015)
Feketeszeder
Homoktövis
Málna (Nemzetközi aranyérem 2015, Az "Év szörpje" 2015)
Meggy (Nemzetközi ezüstérem 2015)
Lekvárok:
Mentás szamóca
Fahéjas alma
Rebarbara
Kemencés szilva
Málna
Szeder
Illatos szőlő
Csipkebogyó
Sárgabaracklekvár
Fügelekvár
A termékek előnyei
Rita Házi Szörpfőzdéjében egyelőre tíz féle lekvár és 17 féle szörp készül. Bőséges választék áll az ínyencek előtt.
Rita Házi Szörpfőzdéjében készülő lekvárok és szörpök egyelőre családi vállalkozás keretében jönnek létre. De társadalmi hatása is van, mert a vadon gyűjtött virágokat és termést illetve az általam megtermelt gyümölcsöket helyi munkaerő segítségével gyűjtöm, az üveget és a címkét is itt a térségben vásárolom meg. Ezzel a helyieknek idényszerűen munkát tudok biztosítani.
Rita Házi Szörpfőzdéjében a napsütött Bács-Kiskun megye közepén, Soltvadkerten és környékén termő gyümölcsök és más növények kerülnek üvegbe és válnak a téli időben is fogyaszthatóvá.
Rita Házi Szörpfőzdéjében készülő lekvárok és szörpök az értékesítési formák bővülése révén elkerülnek az ország más részein élő magyar családok asztalára, sőt, éttermek ét és itallapjára és lehetőséget adnak arra, hogy magyar földön termett, egészséges élelmiszereket fogyaszthassanak az arra igényes emberek.
Rita házi szörpfőzdéje
Rita Házi Szörpfőzdéjében szörpök és lekvárok készülnek saját kertünkben termesztett és Soltvadkert környékén szabadon termő, magunk által gyűjtött növényekből (leveléből, virágából, gyümölcséből). Már a termesztés is kíméletes eljárással folyik. A gyümölcsöskertet az agrár-környezetgazdálkodási program előírásainak megfelelően műveljük, szem előtt tartva a környezettudatos gazdálkodást. A tartósítás hagyományos, vegyszer nélküli, több nemzedéken át öröklődött módszerrel történik.