A Péteri-tó Bács-Kiskun megyében, az E75-ös főútvonal közelében található, területének döntő többsége Pálmonostora közigazgatási körzetéhez tartozik. Mintegy 780 hektáron az Alföld és a Kiskunság valamennyi jellemzője megtalálható. Az egykoron hatalmas területet felölelő szikes pusztaság e „falatnyi” háborítatlan részén még fellelhetőek a különleges pusztai növény- és állatvilág egyedei. A Péteri-tó kialakulásának kezdetei a pleisztocén koráig nyúlik vissza. A löszös talajra a szél futóhomokbuckákat hordott, amik között mélyedések keletkeztek. A vájatokba időszakosan csapadék gyűlt össze, ami rossz lefolyásának köszönhetően hosszútávon is megmaradt. Ebből keletkeztek az olyan szikes tavak, mint a Péteri-tó. Az idők folyamán már nemcsak az esővíz táplálta a tavat, hanem utánpótlást nyert a területet átszelő Dong-ér főcsatornából is. A tórendszert négy tó alkotja: Egyes-, Kettes- és Hármas-tó, illetve a Paragi-tó vagy Récés-szék. Az Egyes-tó kivételével az összes fennmaradó vizes terület Pálmonostora részét képezi.
A terület jelentős fauna-és flóraállománnyal rendelkezik, természetes halállományában több faj is megtalálható: réticsík, vágócsik, compó, veresszárnyú keszeg, ponty, kárász. Korábban hosszú időn keresztül halgazdaság is működött a Péteri-tó területén, ami megyei szinten is ismertnek és elismertnek számított. A lakosság számára pedig helyet biztosított különféle kisebb rendezvényeknek. Több helyi csoport is szívesen szervezett itt főzéssel egybekötött közösségi programokat, iskolások részére természetismereti vetélkedőket, de arra is akadt példa, hogy az általános iskolások számára egynapos túrákat szerveztek, amivel jobban megismerhették településük természeti szépségeit és egyben segítségül szolgált a környezettudatos gondolkodás kialakításában is.
Változatos állatvilágát különböző gerinces és gerinctelen fajok alkotják. Megannyi rák- rovar- és csigafaj él a szikes vidéken, többek között a gomb- és éles csiga és a borsoskagyló, de számtalan teknős, gőte, sün és cickány, vidra, róka és vaddisznó színesíti a terület állatállományát.
A terület igen gazdag madárvilággal büszkélkedhet, aminek köszönhetően a tó környéke madárrezervátumként is funkcionál. Bizonyítottan több mint 200 madárfaj lel állandó vagy időszakos otthont a szikesekben és a hatalmas kiterjedésű nádasokban: széki lile, nagy goda, gulipán, fekete- és vörösnyakú vöcsök, vörösgém, üstökös réce, kabasólyom, halászsas, lócsér, gólyatöcs, nagy kócsag, vörös-, üstökös- és szürke gém stb.
Változatos növényvilágát az ilyen szikes területre jellemző egyedek alkotják. A tó vizében az uralkodó faj a vidrakeserűfű és a vízilófark, de kisebb foltokban tündérrózsa is fellelhető. A tavak környékét óriási kiterjedésű nádasok borítják, löszös-homokos talaját pedig sziki mézpázsit, sziki zsázsa, réti sás, sziki csenkesz, fürtös gyöngyike, lila ökörfarkkóró, agár kosbor tarkítja.
A halastavak és a környező élőhelyek fauna- és flóraállományának alaposabb megismerése érdekében a Kiskunsági Nemzeti Park létrehozta a mintegy 3500 méter hosszúságú ún. Vöcsök-tanösvényt. A mindenki számára bejárható könnyű túraútvonal több állomásból áll.
Az első állomás „A Péteri-tó története” címet viseli, ami igyekszik betekintést nyújtani a tó keletkezésének történetébe. Egy külön táblán olvasható a Dong-éri főcsatorna rövid ismertetése, hiszen ennek vize a tó legnagyobb természetes táplálója. Egy másik állomás a vízi világ sokszínűségét mutatja be. A harmadik állomás a tó madárvilágával foglalkozik, mely egy rövid összefoglalót ad az itt fellelhető valamennyi madárfajtáról. A nemzeti park külön állomást szentelt a halastórendszer bemutatására. Mivel a tó folyamatos vízhiánytól szenvedett, létrehoztak egy három egységből álló halastórendszert, ami a tóban lévő víz szinten tartását biztosította volna. Azonban 1990 óta bekövetkező klimatikus változások és emberi tényezők hatására a Dong-éri főcsatorna a szabályozások után sem tudta biztosítani a megfelelő vízszintet, így 2009-ben az utolsó halastavi halászatot is felszámolták. A Péteri-tó részeként emlegetik az ún. Récés-széket is, ami azért számít kuriózumnak, mert ez a környék egyetlen, szinte természetes állapotában fennmaradt szikes tava. A nemzeti park a Récés-székről is külön táblát állított fel.
Egyben külön állomásnak tekinthető az itt élő ún. „szőrmés várlakók” bemutatása, hiszen a szemfüles kirándulók róka- és borzvárakkal, vidrával és aranysakállal is találkozhatnak. A tavak környéki erdőkről is helyzetek ki információs táblát, mely arra próbálja ráirányítani a figyelmet, hogy az erdő egyben a madarak élő-, búvó- és táplálkozási helye is. Az állatvilág ismertetése után, az itt élő növényvilág legfőbb jellemzői is megismerhetőek az „Élet a szikesekben” c. tábla segítségével, mely egyben egy általános leírást is ad a szikes talajok kialakulásáról és legfontosabb jellemzőiről. Az utolsó táblán egy olyan nyomkereső olvasható, ami az itt megforduló állatvilág lábnyomait tárja fel az érdeklődők előtt.
A tanösvény közvetlen közelében található a most felújított Hídi-iskola, aminek története egészen 1912-ig nyúlik vissza. Ekkor került átadásra az egyházközösség jóvoltából a község második iskolája Római Katolikus Hídi-iskola néven. Egészen 1944-ig a gyerekek oktatását - 80-100 fő - egy nevelő látta el az egy tantermes intézményben. Tanítás csak rövid ideig folyt az intézményben, ugyanis 1948-ban az iskolák államosítása miatt bezárták az iskolát, az épületet pedig a Kiskunsági Nemzeti Park számára adták át, amit ma kutatószállásként használnak.
Péteri-tó
Kiskunfélegyháza helyismereti könyve szerk. BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, Kiskunfélegyháza, 1999. 185. p.
Kiskunságtól a sárrétig – A Dél-Alföld természeti értékei szerk. RAKONCZAY ZOLTÁN. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987. 118-123. p.
Vendégváró – Látnivalók Bács-Kiskun megyében szerk. KÖRTVÉLYESI ERZSÉBET. Well-Press Kiadó, Miskolc, 2002. 130. p.
http://knp.nemzetipark.gov.hu/?pg=menu_1537
http://www.palmonostora.hu/#
http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1478
http://kirandulastervezo.hu/celpont/palmonostora/peteri-tavi-madarrezervatum-termeszetvedelmi-terulet
http://puszta.com/hun/hungary/cikk/peteri-to
A Péteri-tó helyi és megyei értékké nyilvánítása nemcsak azért fontos, mert értékes és különleges értéket hordoz már önmagában is, hanem azért, hogy ezáltal ne csak a település lakói, hanem mások számára is elérhető és ismert legyen. A megannyi információt közvetítő tanösvénnyel, több felállított kilátóval, a maga háborítatlan természeti környezetével kellemes hétvégi kikapcsolódást nyújthat családoknak, madártani szakembereknek és természetkedvelőknek egyaránt.
A halgazdaság idejében már korábban is bizonyította, hogy helyszínéül tud szolgálni különféle rendezvényeknek, amit a lakosság széles körben ismert és szívesen élt is ezzel a természet nyújtotta lehetőséggel, amely sajnos az utóbbi években – tekintettel arra, hogy a terület a Kiskunsági Nemzeti Park tulajdonába került – valamelyest a feledés homályába merült. Ezért a rövidtávú céljaink egyike, hogy felvegyük a kapcsolatot a Kiskunsági Nemzeti Park vezetőségével, és ha van rá mód és lehetőség velük együttműködve felelevenítsük ezt a hagyományt. Szándékunkban áll továbbá, hogy felkeressünk néhány neves természetfotóst, hogy egy általuk esetlegesen készített fotósorozattal hírét vigyük az országban a Kiskunság – szűkebb lakóhelyünk Pálmonostora – eme ékszerdobozának természeti kincseit, hogy azt turistaként más is felfedezhesse.
A Péteri-tó nemcsak helyi, de megyei szinten is ismert, komoly hírnévvel rendelkezik. A mai felgyorsult világban szükségünk van a természet nyújtotta kikapcsolódásra, de az élővilág is bízik bennünk, hogy óvjuk és védjük az értékeit, hogy azok hosszútávon is az emberiség javát szolgálhassák. Ügyelnünk kell arra, hogy ez a természeti környezet megmaradhasson önmaga szépségében, háborítatlanságában és csak olyan mértékig nyúljunk a természethez, ameddig az nem szolgál az élővilág kárára, ezzel is biztosítva a fenntartható fejlődést.
Hosszú távú céljaik között szerepel, hogy a terület megyei szinten is ismertté válhasson. A frissen felújított Hídi-iskola kiválóan alkalmas akár csoportok befogadására is, hiszen minden XXI. századi igényt ki tud elégíteni. Az ide ellátogatók nemcsak a gazdag növény- és állatvilággal ismerkedhetnek meg, de egyben betekintést nyerhetnek az Alföld és a Kiskunság oly jellemző adottságaikba is, mint például a szikes-mocsaras vidék, a nádakkal tarkított tavak, a tó körül még ma is álló és lakott aktív tanyavilág.