


Dunapataj, Béke tér. Körítőfallal övezett telken, szabadon álló, keletelt, egyhajós templom, záródása a korábbi templom poligonális záródású, támpilléres szentélye. Ny-i homlokzata előtt toronnyal, a záródás felett kontyolt nyeregtetővel, a hajó D-i oldalához kapcsolódó, négyzetes alaprajzú előcsarnokkal. A hajó oldalfalain támpillérek, a szentély D-i oldalán befalazott mérműves ablak.
A torony félköríves, füles keretelésű kapujának zárókövén évszám: 1773, a kapu szemöldökpárkánya fölött felújítási emléktábla: 1846, és további feliratos tábla a D-i előcsarnok bejárata fölött: 1861, valamint a torony homlokoldalának harmadik szintjén. Síkmennyezetes belső tér, három oldalán karzattal. Az egykori szentélyben elfalazott gótikus ablakok. Épült a 15. században, újjáépítették 1773-ban, 1846-ban javították. Tornya 1855-ben leégett, utána ideiglenesen javították. 1861-ben megújították. A körítőfalban: 18-19. századi befalazott sírkövek.
A templom Pataj legidősebb, épségben megmaradt építészeti emléke. Többszöri átépítés után nyerte el barokkos formáját. Tornyát 1773-ban építették Mária Terézia külön engedélyével, miután felépült (jelentős református és Pataj városi segítséggel) a katolikus templom. A templom mellett áll az 1896-ban épült parókia, amelynek templom felőli kerítésébe évszázados sírkövek vannak beépítve.
A dunapataji református templom és parókia
6328 Dunapataj, Béke tér 13. (templom)
A dunapataji református templom építési ideje alapján a Duna mente egyik legrégebbi temploma, illetve épségben fennmaradt középkori épülete. Az épület építésekor szemléltette a feltörekvő mezőváros vagyoni helyzetét, a települések között betöltött státusát. A templom további kiegészítései már a református vallást szolgálták. A bővítések között kiemelhető a torony, amelynek létrejötte is kultúrtörténeti érdekesség. (Röviden: a torony úgy nyert királyi engedélyt a 18. században, hogy a reformátusok segítettek a katolikusoknak templomot építeni.)