

Teljes falurekonstrukció jelenleg csak Tiszaalpáron, az alpári földvár szomszédságában látható. A Millennium alkalmából felépített Árpád-kori falurekonstrukció (ahogy a településen nevezik: skanzen) a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el. A felépített falurészlet két gazdasági egységet alkot, ahol a mindennapi élet, illetve az állattartás építményei láthatók.
Az Árpád-kori falvaink jellemző lakóépítménye volt a félig földbe mélyített nád- vagy földfedésű veremház. A veremházak belső berendezését a házbelső kialakítása, valamint korabeli edények kiállítása érzékelteti. Az úgynevezett külső kemencék a mindennapi élet tartozékai voltak, főként a lakóházak körül helyezkedtek el, de a házaktól távolabb is álltak. Főleg sütésre használták őket, de alkalmazták szárításra és aszalásra is. A félig földbe mélyített veremház - mely Árpád-kori népi építészetünk leggyakoribb típusa - a XX. század elején, sőt még később is megtalálható volt falvainkban.
Az állattartás emlékei a különböző méretű és formájú vesszőfonatos karámok. Ezek többnyire kör vagy négyszög alakúak voltak. A falvak vízellátását kutak biztosították, bár falvaink többsége víz mellé települt. A skanzenben egy fonott vesszőbéléses kút is látható.
A gabona tárolására különböző nagyságú és alakú földbe ásott vermeket használtak. Amikor a tároló vermek tönkrementek, hulladékgödörként szolgáltak. A rekonstruált település házai és azok berendezése, valamint a ház körüli élet eszközei a korabeli hétköznapokat tárják a látogatók elé.
Tiszaalpári Árpád-kori falurekonstrukció
A megyében és az országban is egyedülálló ez a teljes Árpád-kori falurekonstrukció. Néprajzi érték. Szabadtéri múzeumként lehetővé teszi, hogy az honfoglalás kori élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató. Idegenforgalmi látványosság, az egész ország területéről érkeznek csoportok megtekinteni.